2003. április 23-a, nem sokkal fél tizenegy után. A San Siróban döbbent csönd: az AC Milan épp kiesésre áll az Ajax ellen vívott BL-negyeddöntő visszavágóján. Bár a piros-feketék előbb megúszták a vereséget Amszterdamban (0-0), majd kétszer is vezetést szereztek a hollandok ellen hazai pályán (Inzaghi, illetve Sevcsenko révén), az Ajax mindkétszer egyenlített; az első félidőben Litmanen, majd a 78. percben a fiatal Steven Pienaar talált Dida hálójába.

Úgy tűnt, minden elveszett. Az óra elhagyta a 90. percet, és lassan, de annál biztosabban a hosszabbításra fordult.

A labdával Zlatan Ibrahimovic, az Ajax fiatal üdvöskéje indult meg, mélyen a Milan térfelén. Szemmel láthatóan az időt akarta húzni, fedezni a játékszert, és levinni egészen a szögletzászló környékére, hogy onnan aztán pontrúgással jöhessen a csapata. Sevcsenko azonban nem asszisztált ehhez: nem pusztán borzasztóan messze visszagaloppozott a saját kapuja irányába, de szerelte is a svéd csodagyereket. A Milan nekibuzdult egy utolsó rohamnak. Előbb Nesta cipelte a labdát zavartalanul, majd Costacurta vitte fel azt a félpálya környékére. Az Ajax játékosai visszahúzódtak, eszük ágában sem volt letámadni – mind a felívelésre készültek. Az ellenfél térfelére már a balhátvéd Maldini lábán érkezett meg a labda, igaz, ő sem sokat dédelgette: azonnal a kapu előterébe ívelt.

És akkor, hirtelen, minden megfordult.

Ambrosini megnyert egy fejpárbajt az alig hat perccel korábban beálló Nigel De Jong ellen, a labda pedig a fején megcsúszva bejutott a tizenhatoson belülre. Két holland védő és a kapujából kifutó Bogdan Lobont is lélekszakadva rohant a tökéletes helyen ácsorgó Filippo Inzaghi felé, de hiába: a lesipuskás olasz csatár egy leheletfinomnak csak barokkos túlzással nevezhető, mégis tökéletes érintéssel átemelte a kapust, és bár a gólvonalon – teljesen feleslegesen – már az egykori Feyenoord-támadó, Jon-Dahl Tomasson segítette át a labdát, a lényegen mindez nem változtatott. (Aki meg szeretné nézni az összefoglalót, az itt megteheti)

A Ronald Koeman vezette, többek között Ibrahimovic, Christian Chivu, Jari Litmanen, De Jong és Wesley Sneijder nevével fémjelzett Ajax kiesett a Bajnok Ligájából. Hogy aztán több, mint tizennégy éven át a közelébe se jusson egy európai kupasorozat elődöntőjének.

Amsterdami fordulópont

A Bosman-szabály által már korábban megtépázott Ajax a következő években sorra vesztette el klasszisait. Távozott Ibrahimovic (Juventus), Chivu (AS Roma), van der Meyde (Everton), majd később van der Vaart, De Jong (mindkettő Hamburg), Pienaar (Dortmund) és Sneijder (Real Madrid) is.

Ronald Koeman másfél évvel a baljós emlékű Milan-meccs után állt fel a kispadról, majd kisvártatva – már Henk ten Cate, az egykori MTK-edző irányításával – előfordult az, amire korábban csak egyszer volt példa a történelemben: az Ajax bár a BL-ben kezdte a szezont, nem jutott fel a sorozat főtáblájára. A Köbenhavn elleni kiesést aztán hosszú gödör követte, nem csak Európában – az amszterdami csapat a 2004-es bajnoki címet követően hét éven át nem jutott vissza a hazai csúcsokra.

A változások nagy vesztese az akkoriban csúcson lévő Ajax lett: Louis van Gaal BL-győztes csapatából szerződésük lejártával sorra igazoltak el ingyen a fiatal, saját nevelésű klasszisok. Az 1996-ban Bajnokok Ligája-döntőt játszó kezdőcsapatból alig három éven belül az összes kulcsember (Kluivert, Davids, Reiziger, Kanu, Finidi, Overmars, Bogarde, van der Sar, a de Boer-fivérek) távozott, és Louis van Gaal vezetőedző is külföldön keresett új munkát.

Gyökeres változások

A hazai és nemzetközi sikertelenség gyökeres változásokat indított el az Ajaxnál. Ronald Koeman távozása után bő öt év alatt összesen hét edző fordult meg az amszterdami kispadon, miközben a háttérben folyamatosan azon ment a harc, milyen szakmai érdekcsoportok ragadják meg a hatalmat a klub felett.

2010 szeptemberében maga a nagy Johan Cruyff ragadott tollat a tekintélyes De Telegraafban, és azzal ostorozta nevelőklubját, hogy már nem hű egykori értékeihez. A csapat az új vezetőedző, Frank de Boer irányításával éppen a Bajnokok Ligájában küzdött, ám Cruyff a Real Madridtól elszenvedett idegenbeli vereség után azt írta:

ez az Ajax rosszabb annál, mint amit Rinus Michels 1965-ben átvett.

Szavai atombombaként hullottak a klubra, és igazi forradalmat indítottak el. A többség idealistának tartotta a legendát, és arra figyelmeztette Cruyffot, hogy rég elmúltak már azok az idők, amikor az Ajax felvehette a versenyt olyan gazdasági dinoszauruszokkal, mint a Real Madrid, a Barcelona, vagy a Manchester United. Cruyff azonban nem adta fel: váltig hajtogatta, hogy a csapatnak vissza kell térnie arra az útra, ami kikövezte felemelkedését előbb a hetvenes, majd a kilencvenes években. „El kell felejteni a 4-4-2-őt, el kell felejteni, hogy fiatal, kiforratlan játékosok egyéni megmozdulásaira alapozva akarunk meccset nyerni. Nem ez ez Ajax útja” – mennydörögte akkoriban a legendás 14-es.

2011-re elérte, hogy az igazgatótanács tagjává válasszák, és végre érdemi befolyása legyen a dolgok alakulására. Ám szinte ugyanebben a pillanatban – miközben az Ajax hét év szünet után újra bajnokságot nyert Hollandiában – hatalmas pofont kapott: ugyanazok az emberek, akik vezetőségi tagnak választották, általános igazgatói posztra kérték fel nemezisét, a Bayern Münchentől nem sokkal korábban kiebrudalt Louis van Gaalt. Anélkül, persze, hogy minderről akárcsak egy szót is szóltak volna

Johan Cruyff holland labdarúgó és edzőről. Háromszoros BEK-győztes és háromszoros Aranylabdás, valamint válogatottként világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki bronzérmes (MTI/EPA/Koen Van Weel)

A kocka el volt vetve. Elindult a bársonyos forradalom – az utókor nevezte így, a színfalak mögötti ügyeskedésekre utalva -, amelyben a holland futball két legendás alakja veselkedett egymásnak, az Ajax feletti irányításon marakodva.

A Frank de Boer-korszak

A szurkolókat is megosztó rivalizálásban egyik fél sem riadt vissza az alattomos eszközöktől. Cruyff tudta, hogy a drukkerek imádják, ezért az első pillanattól kezdve manipulálta őket. Lelátói állásfoglalások egész sora következett, a tizennegyedik percben induló ütemes vastapstól kezdve egészen a molinókig. Hogy érezzük, micsoda vérre menő ütközet volt: a holland sajtó a mai napig úgy tálalja a konfliktust, miszerint az amszterdami drukkereknek választaniuk kellett szüleik, azaz egy anya és egy apa között. Márpedig az ilyesfajta választás sosem fájdalommentes…

A bársonyos forradalom sem volt az. Ütésváltások, kemény csörték és mélyre csúszott horgok váltogatták egymást, mígnem Van Gaal belátta: nem nyerhet. A rossz nyelvek szerint kárpótlásul az elbukott csatáért megkapta a Bert van Marwijk Eb-bukásával megüresedő szövetségi kapitányi posztot, Cruyff pedig győztes hadvezérként kezdhetett hozzá az Ajax újjáépítéséhez. Igaz, ő már csak a szellemi vezér volt, az építkezés dirigálását másokra bízta.

Frank de Boer 2016 óta az Intert próbálja újra a csúcsra juttatni (Fotó: Photo Kieran McManus / Backpage Images / DPPI)

A frissen visszavonult Edwin van der Sar lett a marketing-vezető, Dennis Bergkamp a másodedző, Wim Jonk az akadémiai képzést felügyelte, Marc Overmars pedig előbb a pénzügyekre figyelt, majd sportigazgató lett belőle. A karmester továbbra is Frank de Boer volt, aki 2011-ben nem csupán megtörte az Ajax hétéves hazai átkát, de négy teljes szezonra kibérelte a csapatnak az Erdevisie trónját.

A csapat azonban vele sem tudta átlépni a saját árnyékát.

De Boer stílusa furcsa egyvelege volt Cruyff naiv, álmodozó, javíthatatlanul proaktív szemléletének, és van Gaal pragmatizmusának. A korábbi kőkemény bekk mindkét edzőtől rengeteget tanult korábban: míg gyermekként Cruyffot bámulta idolként, játékosként már van Gaal keze alatt ért a csúcsra. De Boer ezáltal egyike lett azoknak a prominens személyeknek, akik a bársonyos forradalom alatt sem foglaltak nyíltan állást. Tartózkodásával kivívta Cruyff gyanakvását, ugyanakkor megőrizte szakmai integritását, és kiváló kapcsolatát Van Gaallal. De Boer nem csak a pályán bizonyult ügyes taktikusnak, de a klubház folyosóin is okosan építgette pozícióit.

A nemzetközi siker azonban nem akart összejönni, és egyre látványosabb lett, hogy a csapatnak De Boer irányítása alatt nyilvánvaló korlátai vannak. A hazai sikeredző ugyan zsinórban ötször végzett csapatával harmadik helyen a BL-csoportban, és folytathatta tavasszal az Európa Liga egyenes kieséses szakaszában, de egyszer sem tudott bejutni a legjobb nyolc közé. Sorrendben a Szpartak Moszkva (0-1, 0-3), a Manchester United (0-2, 2-1), a Steaua Bukarest (2-0, 0-2, büntetőkkel: 2-4), a Red Bull Salzburg (0-3, 3-1) és a Dnyipro Dnyipropetrovszk (0-1, 2-1) állta az Ajax útját a kisebbik európai kupában, mígnem újra eljött a mélypont egyik állomása, és a Rapid Wien már a BL selejtezőjében leparancsolta a porondról az amszterdamiakat.

Abban az évben az Európa Liga főtábláján sem termett túlzottan sok babér a De Boer-csapatnak: már a csoportból való továbbjutás sem sikerült, holott a Celtic, Fenerbahce, Molde hármas nem tűnt megoldhatatlan feladatnak. Igaz, eddigre már a hazai sikerszériának is végeszakadt, a PSV zsinórban kétszer is elhódította a bajnoki címet az Ajax orra elől. De Boer csapata egyre unalmasabb futballt játszott, a kiszámítható labdatologatás már Hollandián belül sem aratott osztatlan sikert, és az átigazolási piacon sem teljesített megfelelően a klub, amely nem tudta pótolni a Luis Suarezhez, Christian Eriksenhez, Toby Alderweireldhez és Jan Vertonghenhez hasonló klasszisokat. Váltani kellett tehát, elhagyni a járt utat a járatlanért. A megoldás viszont meglepő módon nem házon belülről érkezett a csapathoz – sőt.

Peter Bosz, a szürke, a jelentéktelenség homályába vesző védekező középpályás

Peter Bosz pályafutása csúcsán a Kiprich-féle Feyenoordban jutott neki komolyabb szerep. Játékosként semmiben nem emelkedett ki, többnyire a rombolás volt a dolga, ezt pedig a nyolcvanas-kilencvenes évek holland futballjában senki sem értékelte túlzottan. Lehúzott néhány évet légiósként (előbb Toulonban, majd Japánban, és végül a német Hansa Rostock színeiben), de tudta, az ő ideje edzőként jön majd el. Igaz, azt talán maga sem hitte, hogy a holland futball esztétikai csúcsait jelentő Ajax kispadja lesz majd a legnagyobb dobása.

Játékosként ütköztem és romboltam, de edzőként nem ez a stílusom. Ha azt látom, hogy a csapatom csak védekezik és rombol, nagyon elkeseredett vagyok; senki nem ezért megy ki a stadionba. Mindig arra gondolok a kispadon, hogy, ha már itt vagyok, legalább legyen egy jó másfél órám – és ha nekem az van, akkor a közönség is jól fogja érezni magát

– nyilatkozta Bosz néhány héttel ezelőtt, amikor az Európa Liga elődöntőjének visszavágója előtt a Guardian stábja meglátogatta Amszterdamban.

Tény, hogy Bosz stílusa évek óta az egyik leglátványosabb a holland mezőnyben. Bár a Feyenoord sportigazgatójaként nagyot bukott, edzőként a Heracles Almelo, és a Vitesse Arnhem is az Eredivisie üde színfoltjává fejlődött a keze alatt. Nagyon kemény elvei vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a totális futball szövetéhez, ugyanakkor ő már az új korok gyermeke: nem ragaszkodik például görcsösen a 4-3-3-hoz.

Peter Bosz éppen Leo Beenhakkertől veszi mát Rinus Michels díjat (forrás: ANP KOEN VAN WEEL)

Igazi salf-made man, akiben alig néhányan bíztak csak, amikor megérkezett az Ajax kispadjára. Köztük volt Edwin van der Sar, aki ma a klub vezérigazgatója, és akit csöppet sem érdekelt, hogy Bosz játékosként öt, sportigazgatóként pedig három évet húzott le az ősi rivális Feyenoordnál. Csak az számított, mit gondol az edző a futballról.

Bosz gondolatai pedig teljesen Ajax-konformnak bizonyultak.

Bosz már Feyenoord-játékosként is képes volt kocsiba pattanni és elvezetni Rotterdamból Amszterdamba, csak, hogy megnézze és kijegyzetelje Louis van Gaal edzéseit. Valósággal falta az információkat, rajongott a BL-csúcsokra törő Ajax szervezettségéért, miközben mindent elolvasott abból is, amit Johan Cruyff megosztott vízióiról. Amikor 2016-ban eljött a Vitesse-től, azért választotta a Maccabi Tel-Avivot következő klubjául, mert Jordi Cruyff volt ott a sportigazgató, és abban bízott, a fián keresztül még több jut el hozzá az apa örökségéből. Nem is kellett csalódnia.

A Johan Cruyfftól, Guardiolán át Jütgen Kloppig

Nem sokkal a halála előtt látogatott el hozzánk, Izraelbe. Egy hetet töltöttünk együtt. Rengeteget beszélgettünk – azaz én inkább csak hallgattam. Egy hét alatt annyi gondolatot adott át, annyi mindent megtanított, ami másképp legalább tíz évembe telt volna. Két meccsünket nézte meg, de minden edzésen ott volt, és mindenről elmondta a véleményét. Varázslatos volt

– emlékezett Bosz, aki 16 éves kora óta edzőnek készült, teljesen tudatosan legnagyobb példaképére.

Mindent leírtam, amit egykori edzőim mondtak nekem játékosként

– mesélte egy interjúban. De ez nem minden: folyamatosan olvas, tágítja látókörét, minden új információ érdekli. Amikor kijött Marti Perarnau könyve Pep Guardiola első müncheni szezonjának hátteréről, együltő helyében olvasta végig. Azóta is az egyik kedvenc olvasmánya, nyilván nem függetlenül attól, hogy a futball, amelyet ideálisnak tart, nagyban rímel a Manchester City-nél dolgozó katalán kolléga által preferált stílusra.

Szeretem a letámadást, igen. A Guardiola-féle Barcelonára mondták annak idején, hogy labdavesztés után három másodperc alatt akarja visszaszerezni a játékszert. Mi nem vagyunk a Barcelona, ezért én ehhez hozzáadtam kettőt, szóval nálunk most öt másodperces szabály van

– mesélte nevetve.

Bosz stílusa egyszerre naiv – a Vitesse-nél és a Heraclesnél ugyanúgy a félpályáig tolta a védekezést, mint most, az Ajaxnál – és modern. Amellett, hogy csapataival szereti birtokolni a labdát, a formációkat tekintve rugalmas, és bármikor tud váltani a három-, illetve négyvédős szerkezetek között is. A Vitesse-nél közepesnél alig jobb játékosokkal múlta felül a legerősebb holland csapatokat is, az Ajaxnál viszont már az emberanyag is adott a nagyratörő terveihez. Amik megvalósításához egyébként Jürgen Klopp alapelveit sem rest használni.

A labda visszaszerzésére az az ideális pillanat, amikor elveszítetted. Azonnal nyomást kell gyakorolnod a labdára, és ha jól szervezed meg a letámadásodat, mindjárt vissza is szerezheted. Nem számít, hogy a védelem mögött ott a fél pálya, ha van elegendő nyomás az ellenfél labdás játékosán, nyert ügyed van

– vallja és vegyük észre, ez egy az egyben a BL-döntős Borussia Dortmund által csúcsra járatott gegenpresszing leírása.

Ahhoz persze, hogy a dolgok működni kezdjenek Bosz keze alatt, szükség volt némi időre. Amikor például a PAOK nehézkes legyűrése (1-1, 2-1) után tükörsimán kiesett a BL selejtezőjében az FK Rosztov ellen (1-1, 1-4), kevesen gondolták volna, hogy ez a csendes, szürke kis könyvelőnek látszó szakember töri meg az Ajax két évtizedes átkát, és viszi újra nemzetközi kupadöntőbe a csapatot – pedig ez történt. Az őszi gyengébb szereplés miatt ugyan a bajnokság elúszott – 1999 óta először a Feyenoord ünnepelhetett az Eredevisiében -, ám az Európa Liga döntőjében még javíthat, sőt, minden feledtethet is az Ajax.

De vajon meg lehet-e tréfálni egy akkora gigászt, mint a Manchester United?

Ha az anyagi lehetőségekből indulunk ki, aligha. A Manchester United az elmúlt rövid időszakban is többet költött átigazolásokra, mint az Ajax a második világháborút követően összesen – ne feledjük, a hollandoknál egészen tavaly nyárig érvényben volt a szabály, miszerint 10 millió eurónál egyetlen új játékosért sem szabad többet fizetni. 2016-ban Arkadiusz Milik eladása törte meg a jeget (a lengyel csatér 27 millió euró ellenében költözött Nápolyba), ezt követően vette a bátorságot Marc Overmars, és szurkolt le rekordösszeget a fiatal brazil támadóért, David Neresért januárban.

Neresen kívül ráadásul szinte az összes többi igazolás is telitalálatnak bizonyult. A marokkói cselgép, Hakim Ziyech évek óta a holland bajnokság egyik nagy ígéretének számított, de nem volt kockázatmentes a megszerzése. Overmars meghúzta, Bosz pedig egyelőre kihozza a maximumot a középpályásból. A kolumbiai Davinson Sanchezt a szezon előtt senki nem ismerte, most az Ajax egyik legnagyobb értéke, akiért sorban állnak a nagyobb csapatok. És akkor az olyan szupertehetséges saját nevelésekről, mint Justin Kluivert – igen, az édesapa nyomdokain -, Mathijs de Ligt, vagy Kasper Dolberg, esetleg az annak idején Christian Eriksen helyére szerződtetett Davy Klaasen, még nem is beszéltünk.

Nincsen annyi pénzünk, hogy úgy költekezzünk, mint az európai riválisaink. Nevelünk, és fejlesztünk, ez a két célunk van. A saját magunk által kinevelt játékosainkkal akarunk eredményeket elérni, és ha ők elég jók az európai topcsapatoknak is, akkor azt gyorsan észre fogjuk venni

– ecsetelte van der Sar a Guardiannek.

És, hogy milyen játékosokat keres az Ajax? Ahogyan Peter Bosz – aki korábban maga is dolgozott átigazolásokért felelős sportigazgatóként – fogalmazott egy riportban, elsősorban az intelligenciát kell figyelniük. „Okos játékosokat akarok” – szögezte már le többször, Marc Overmars pedig tökéletesen teljesítette is a kérését. Nem véletlen, hogy az egykori villámgyors szélsőt már az Arsenallal is összeboronálták, holott a londoni klubnál egyelőre nem is létezik sportigazgatói pozíció.

Nem kell persze arra gondolni, hogy az Ajaxnál IQ-tesztet íratnak a fiatal tehetségekkel felvételi gyanánt: Bosz másfajta intelligenciát keres a játékosaiban.

Az intelligens játékosok előre gondolkodnak. Aki nem intelligens eléggé, az mindig csak reagál. Ha gyorsan gondolkodsz, ha előre látod a passzokat, akkor hirtelen gyorsnak fogsz tűnni a pályán is. Ha csak reagálsz, akkor folyamatosan késésben vagy – csak javítani tudod a hibáidat. Tudnod kell, mi fog történni, mielőtt az megtörténne, ez a futball alapja

– magyarázta Bosz.

És erről szól az Ajax filozófiája is. Előre látni, kiből lesz nagy játékos, előre észre venni, kiben van ott a szikra, az akarat, az alázat, a tehetség, az adottságok. „Különbözőnek kell lennünk, másképp kell csinálnunk, mint a többiek. Ez az egyetlen esélyünk

– mondta Bosz.

Van egy jó hírem az amszterdamiak szurkolóinak: ha van csapat, amitől igazán, teljesen, felfoghatatlanul nagy mértékben különbözik az Ajax, az éppen a Manchester United.

24hu vissza a címlapra

Zivatarlánc mozog az Alföldön – írja az Időkép, az Index pedig arról számolt be, hogy Miskolcon tornádó is kialakult. Ma főként a Dunától keletre alakulhatnak ki erősebb zivatarok, számíthatunk felhőszakadásra, viharos szélre. Több helyen volt jégeső, például Szolnokon, Törtelen és Arnóton. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország keleti felére, Nógrád megye kivételével.

24hu vissza a címlapra

Folytatódott Lionel Messi adócsalási ügye. Egy barcelonai bíróság tavaly nyáron már 21 hónapos börtönbüntetéssel sújtotta a Barcelona argentin játékosát és apját. Az ügy a spanyol legfelsőbb bíróság elég került, miután Messiék fellebbezett az ítélet ellen, de ezt most elutasították az El País cikke szerint.

Ettől függetlenül a játékosnak és apjának vélhetően nem kell majd börtönbe vonulnia, mivel a spanyol jogszabályok szerint büntetlen előéletű személyek esetében a két évnél rövidebb börtönbüntetést meg lehet úszni próbaidővel is.

Messiék 2007 és 2009 között nem fizettek be 4,1 millió eurónak megfelelő összeget a spanyol államkasszába. Az ügy 2013-ban pattant ki, és bár utólag befizettek 5 millió eurót, tavaly bíróság elé kellett állniuk háromrendbeli adócsalás miatt. A futballista 21 hónapos büntetése úgy tevődik össze, hogy minden egyes évért kapott 7-7 hónapot.

Én csak focizok. Semmiről nem volt tudomásom. Megbíztam apámban és az ügyvédeimben

– mondta korábban Messi az adócsalási üggyel kapcsolatban.

Édesapja pedig azzal védekezett, hogy ő egy pénzügyi tanácsadóban bízott meg.

24hu vissza a címlapra

Ítéletidő volt tegnap Budapesten, óriási káosz lett pillanatok alatt a városban. Nem volt egyszerű hazajutni, erre példa az Index olvasójának története is.

Óvodai évzáróról akartak hazamenni, de ugye lehetetlen volt tömegközlekedni, ezért inkább taxit hívtak. Vártak vagy 20 percet, amikor a diszpécser szólt nekik, hogy a taxis nem találja a címet, szóval a szakadó esőben el kellene menni kb. 500 méterre, ahol várja őket.

Amikor viszont odaértek a kocsihoz, a taxis nem engedte beszállni őket, mert vizesek voltak.

Sajnos nem tudtam elmagyarázni neki, hogy pontosan miatta vagyunk ennyire vizesek, mert felhúzta az ablakot és kattant a központi zár. A hatéves gyerek közben remegve zokog a kezemben. Mutattam a taxisnak, nem hatotta meg. Még álltunk az esőben egy darabig, mert sehova nem tudtunk behúzódni, a taxis telefonált, majd elhajtott abba az irányba, ahol minket kellett volna felvennie. Végül egy kínai étterem tulajdonosa hívott be minket, száraz ruhát és meleg levest adott, így mégiscsak megmaradt egy pici az emberségbe vetett hitemből.”

– mondta a lapnak.

24hu vissza a címlapra

Bizonyos értelemben egy kis izgalomra ad okot nekünk, hogy minden összeálljon, de a legjobb úton haladunk

– jelentette ki Szántó Éva, a Bp2017 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt a Hír TV beszámolója szerint. Kiderült az is, hogy csak a megnyitó ünnepség 4 milliárd forintot visz el. Erről így nyilatkozott Schneller Domonkos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának kabinetfőnöke:

Mire kiderült, hogy az olimpiai pályázatunkat visszavonjuk, addig ezek a szerződések már meg voltak kötve, és a kötbérek nagyságrendileg ugyanannyiban kerülnek, mint maga az esemény.

A nemzetközi sajtóérdeklődés egyelőre visszafogott, eddig feleannyi újságíró jelezte részvételét, mint amennyire számítottak.

Kétezer-ötszáz médiaszobát kellett beszereznünk a Fina kézikönyve szerint, egyelőre ennek csak a felére érkezett foglalás. Mi úgy gondoltuk, hogy esetleg túlfoglalás lesz ebben az ügyben

– közölte Schneller.

24hu vissza a címlapra

Az évente esedékes új iPhone-ok megjelenését mindig folyamatos pletykahullám előzi meg, és ahogy közeledik a készülék bemutatója, úgy látnak napvilágot a különböző információk, képek és végül videók.

Utóbbi történt most is, hiszen a Benjamin Geskin névre hallgató felhasználó a Twitterre töltött fel egy olyan videót, amin állítása szerint az Apple legújabb készüléke látható – legalábbis ami a külsejét illeti. Geskin a posztjában hangsúlyozza, hogy egy „dummy model”-ről van szó, ami annyit tesz, hogy a készülék teljesen üres, a hardver még nincs benne, csak a külső van összerakva.

YouTube link https://t.co/8hWPNpIT1o

— Benjamin Geskin (@VenyaGeskin1) May 24, 2017

Habár 100%-ra nem állítható, hogy a férfi valóban az Apple következő okostelefonját filmezte le, de a videóban látható kissé dundi készülék nagyjából tényleg úgy néz ki, ahogy azt jó pár korábbi pletyka megszellőztette. A készülék mindkét oldala üveg, az előlapról teljesen eltűnt a Home gomb, és a hátlapi kamerák is a „megjósolt” új pozícióban, függőlegesen helyezkednek el egymás mellett.

#iPhone8 Dummy pic.twitter.com/YyKJm3a7MO

— Benjamin Geskin (@VenyaGeskin1) May 23, 2017

A videó készítője azt is megemlítette, hogy a hozzá került modellen a keret ugyan ezüst színű, de a végleges változat fekete lesz, hogy megegyezzen a színe az elő- és hátlap árnyalataival.

24hu vissza a címlapra

A manchesteri rendőrség szerdán késő délelőtt közölte, letartóztattak három embert a hétfői, 22 halálos áldozatot követelő manchesteri merénylettel összefüggésben.

GMP statement – Three men arrested pic.twitter.com/ohuGs4iR8g

— G M Police (@gmpolice) May 24, 2017

Az őrizetbe vételek száma ezzel négyre nőtt, miután a nyomozás részeként kedden is elfogtak egy férfit a városban. Ő a BBC információi szerint az elkövető Salman Abedi fiútestvére.

A manchesteri merényletről ide kattintva találja a legfrissebbeket.

(The Guardian)

24hu vissza a címlapra

A jövő évi költségvetés jelenleg is zajló vitája közben a Policy Agenda – a zárszámadási, illetve a költségvetési törvények – alapján azt vizsgálta meg, hogy az elmúlt tizenhat évben mennyi jutott az állami működésre, a jóléti kiadásokra és a gazdasági feladatokra.

Az elemzés a fő funkcióknál egyértelmű különbségeket tárt fel az Orbán-kormány és előző szocialista-liberális kabinet között, amikor azt vizsgálta, arányaiban mire, mennyit költöttek az adófizetők pénzéből.

Ez sokkal inkább értékválasztási kérdéseket mutat, semmint azt, hogy ki és hogyan kormányoz (ez utóbbi sok tekintetben szubjektív kategória).

Csak olyan éveket elemezték, amelyeket teljesen egy kormány határozott meg. Kormányváltásnál a választási évet nem vették alapul, a 2016 és 2018 közötti időszaknál pedig csak tervezési adatot használtak.

Drágább lett az állam

Ebből az látszik, hogy a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányhoz képest a Fidesz arányaiban jóval többet költ az állam működtetésére, miközben a jóléti kiadásokat nagyon lefaragta. Az Orbán-kormány nagyjából annyival emelte a törvényhozásra, végrehajtó szervekre, pénzügyi, költségvetési tevékenységre, szolgáltatásra fordított kiadásokat, amennyivel csökkentette az államadósságot.

Miközben minden 1000 forintból 152 forint ment el a második szocialista-liberális kormányzás idején az állam közvetlen működtetésére, az államadósság fizetésére 82 forint. A mostani négy évben ugyan 62 forintra lement a hitelek „költsége”, de 174 forint elmegy az államra.

Szembeötlő az átrendeződés a jóléti és a gazdasági funkció között. Már 2010 és 2014 között is jelentősen csökkent az oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra költött összegek aránya, és ez a tendencia azóta is folytatódik.

Állítsuk meg Brüsszelt?

Ezzel szemben nőttek a gazdasági funkcióra jutó kiadások, amit a Policy Agenda azzal magyaráz, hogy az unió felzárkóztatási pénzeit gazdasági programokra és nem a nagyobb ellátórendszerek modernizációjára költi a kormány.

2018-ban az Európai Uniós programokra költött pénzek a teljes kiadási oldal 12%-át jelentik, ez az arány 2009-ben 6,4% volt. Ami különösen érdekes, hogy 2018-ban a várható EU-s költések kb. 21%-a megy a humánerőforrásra, és a többi direkt gazdasági beruházásokba.

Bözsi néni, sport lett a jólétből

Részletesebben elemezve a jóléti funkciók költéseit kiderül, hogy egyetlen terület nyert: a sport és szabadidős tevékenységek, szolgáltatások támogatása. (Még úgy is, hogy a költségvetés sajátos összetétele miatt az elemzés nem számolt a TAO-pénzekkel, amely becslések szerint 75,5-85,5 milliárd átirányítását jelenti.) Így nézve a sport területén elköltött összegek aránya jövőre 2,6-szor nagyobb lesz, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt (2009-ben) volt.

Ezzel párhuzamosan a jóléti funkciók minden területén csökkent az adófizetők pénzéből az adófizetőkre fordított összegek aránya. A Policy Agenda kiemelte, hogy az Orbán-kormány szinte fű alatt csökkentette ezen rendszerek kiadásainak arányát. A jóléti szolgáltatásoknál (nyugdíjak, szociális ellátások) forrást akart kivonni, ami a mostani négy évben azt jelentette, hogy az összes kiadás 30%-a alá csökkentek ezek a kiadások.

24hu vissza a címlapra

Majd 3 milliárd forintba került, van benne híres ló és sok kosztüm, de most már nemcsak erről kell beszélnünk:

Két hónappal és egy héttel premierjét követően a Kincsem magyar film esetében még nem tapasztalt mérföldkőhöz érkezett: bevétele a keddi napon átlépte az 500 millió forintos határt. Herendi Gábor filmje immáron minden idők legsikeresebb magyar filmjének számít, és változatlanul vezeti az idei nézettségi listát a mozikban 374 537 látogatóval.A Kincsemben (kritikánk: itt) Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) céltalan életet él, amikor egy nap megjelenik nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, amivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. Blaskovich nemes küzdelemben győzheti le ősi ellenségét, von Oettingen bárót (Gáspár Tibor), egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába. 

24hu vissza a címlapra

Mandiner Press néven jegyeztetett be céget Tombor András, Orbán Viktor volt miniszterelnökségi főtanácsadója, aki tavaly decemberben már felvásárolta az akkor 35, azóta már 37 tévécsatorna reklámidejét értékesítő Atmedia sales house-t. Tombor az Atmedián keresztül résztulajdonosa továbbá a számos rádió, köztük a közmédia reklámidejét értékesítő Radio Sales House-nak (RSH).

A cégbejegyzést elsőként észlelő Átlátszó blogja szerint a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült üzletember célja valószínűleg bekebelezni a Mandiner.hu nevű, polgári konzervatív véleményportált.

A mandiner.hu portál impresszumában egyébként még a hasonló nevű Mandiner Kft. szerepel. A kft.-nek elég komoly anyagi gondjai vannak, mivel 2015-ben mintegy 30 millió forint vesztesége volt, tőkéje pedig mínusz 40 millió forint volt. Anyagi problémákra utal az is, hogy NAV-végrehajtásuk is volt. Nemrég ráadásul egy meghatározó mandineres figura, Stumpf András is elment a Mandinertől, pontosabban visszatért a Simicska Lajos érdekeltségei közé tartozó Heti Válaszhoz, ahonnan korábban a Mandinerhez érkezett.

A portál kereste Gerényi Gábort, a Mandiner Kft. ügyvezetőjét,  de ő nem kívánt nyilatkozni a fejleményről.

Az új céget a blog szerint május elején alapították meg, és a napokban jegyezte be a cégbíróság. A kft. ügyvezetője Szalai Zoltán, a Tombor által alapított konzervatív tanintézmény, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője lett, az egyetlen tulajdonos pedig maga Tombor. A vállalat 3 millió forint alaptőkével jött létre, székhelye Tombor budai lakcíme, fő tevékenysége vagyonkezelés.

A Mandiner.hu impresszumában szereplő Mandiner Kft.-nek egyébként a cégnyilvántartás alapján négy magánszemély, Rajcsányi Gellért, Juhász Gábor, Balogh Ákos Gergely és Skrabski Fruzsina a tulajdonosa.

Tombor neve korábban a Népszavát eredetileg felvásárolni kívánó liechtensteini bejegyzésű XXI Century Invest AG kapcsán is felmerült, de Tombor ügyvédje tagadta, hogy köze lenne az üzletembernek az ügylethez. Végül a Népszavát az a Puch László MSZP-pénztárnok vette a nevére, aki már korábban is jelen volt a Népszava körül. Tombor körülbelül tíz évvel ezelőtt a JCDecaux közterületi reklámcég elődjének, a Multireklámnak volt vezérigazgatója. Nevét a mai napig emlegetik a közterületi reklámpiac kapcsán is, de a JCDecaux Hungary társvezérigazgatói épp néhány hete nyilatkozták a 24.hu-nak, hogy Tombornak nincs már köze a reklámcéghez.

Egyébként nem először hallani, hogy a Mandiner tulajdonost válthat. Már 2015-ben azt írta a Heti Válasz, hogy Lázár Jánossal és Giró-Szász Andrással is jó kapcsolatokat ápoló Tombor András tulajdonrészt vásárolna az oldalban.

Kiemelt kép: Tombor András, Orbán Viktor volt főtanácsadója, az Atmedia és a Mandiner Press Kft. tulajdonosa

24hu vissza a címlapra