A Lánchídtól indult és a Zugligeti úton volt a (most egyébként már műemléki védettség alatt álló) végállomása Buda első lóvasútjának – az indulásának jövőre lesz a 150. évfordulója. 1896-tól, a millennium évétől már villamos járt erre, akkor kapott az állomás téglaépületet, a húszas években pedig a nyitott peron helyére kétszintes épületrészt építettek, írja az ittlakunk.hu. Ekkor már nem végállomás volt, a járatot meghosszabbították.

Az épület sorsa elég kalandos.

1. Eladósorban

A kerület öt évvel ezelőtt még szerette volna eladni, azonban vevő nemigen volt rá.

Nézte már gyémántkereskedőtől kaszinótulajdonosig és az Ilcsi kozmetikumok forgalmazójáig mindenki, de aztán leléptek. Féltek a műemlékvédelmi kötelezettségektől

– mondta Pokorni Zoltán polgármester két évvel ezelőtt.

2. Legyen múzeum!

Ez az elképzelés egy lakossági gyűlésen derült ki, amikor a kerület közölte, hogy a Beethoven utcából ide költöztetik át a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt.

3. Közbeszerzés

Tavaly májusban ki is írták a közbeszerzést, decemberben derült ki, hogy a győztes az Archibona Kft. lett, az összköltség pedig 995 millió forint lesz. A projekttel akkor úgy számoltak, egy évig tart majd (ehhez képest a harmadik negyedévben kész lett), a felújítás nemcsak az épület tetőszerkezetét, de a falak szigetelését és az ingatlan környezetének parkosítását is magában foglalta.

4. Elnevezés

A hegyvidékiek szavazhattak az új hely nevéről is, ami végül a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont elnevezést kapta. Az arculati koncepciókat a kerület a hegyvidek.hu-n szavaztatta meg, győztesként ez a terv került ki. A linkre kattintva meg lehet nézni nemcsak az új logót is, de azt is, hogy milyen irányelvek szerint alakítják majd ki a belső teret.

4. Átadás

Hivatalos átadó még nem volt, az önkormányzat a Facebook-oldalán nemrég arról tájékoztatott, hogy bejárásra is lesz lehetőség.

Nem is húzzuk tovább a szót, nézzék meg, milyen lett a végeredmény!

Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István Fotó: 24.hu / Bielik István 24hu vissza a címlapra

Az Abcúg írása.

Míg büntetőjogi ügyekben számos jogcímen kérhetnek a rászorulók ingyenes ügyvédi képviseletet, szabálysértési ügyekben erre alig van lehetőség. Pedig a fogyatékosoknak, az írni-olvasni nem tudóknak, az anyagilag rászorulóknak vagy más hátrányos helyzetűeknek plusz segítségre van szükségük, hogy a hatóságokkal szemben ugyanúgy érvényesülhessenek jogaik, mint bárki másnak.

Már ombudsmani állásfoglalás is van róla: jogsértő, hogy egyszerű szabálysértési ügyeknél az állam nem biztosítja minden szakaszban a kötelező ügyvédi védelmet az arra rászorulóknak, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászoruló vádlottaknak. Ezek azok a sérülékeny csoportok, amelyek tagjainak nagyon gyakran plusz segítségre van szüksége ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz való joguk érvényesüljön.

Miközben a büntetőjogi eljárásoknál sokkal szélesebb körben elérhető a térítésmentes ügyvédi képviselet az arra rászorulóknak, szabálysértési ügyekben csak bíróság elé állítás esetén, azaz az őrizetbe vett személy ügyének gyorsított bírósági elbírálásakor jár kötelező ügyvédi védelem – de bárkinek, nem csak a sérülékeny csoportoknak.

Úgy járnak a hűvösre, mint boltba vásárolni

A jogszabályi hiányosságra a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hívta fel a figyelmet. A civil szervezet szerint annál is inkább problémás a jogi képviselet elérhetetlensége a szabálysértési ügyekben, mert a szabálysértési törvény 2012-es módosítása óta sokkal szigorúbban büntetik a hatóságok a különböző kihágásokat.

Még mindig sok esetben lesz például a büntetés hosszabb-rövidebb idejű elzárás – főleg annak az intézkedésnek köszönhetően, ami lehetővé teszi, hogy a be nem fizetett pénzbírság egy idő után automatikusan a bírságnak megfelelő időtartamú elzárásra forduljon át – magyarázta Szegi Péter, a TASZ Egyenlőség projektjének egyik munkatársa.

Szegi úgy látja, az utóbbi években egyre gyakoribbá vált elzárással letölteni a szabálysértésért kiszabott pénzbüntetést, ami főként annak köszönhető, hogy a legtöbb szabálysértési bírságot a legszegényebbek körében osztogatja a rendőrség, akik nem tudják kifizetni a pénzbírságot, a közérdekű munkát pedig azért nem választják, mert attól félnek, elveszítik a munkájukat emiatt. Sokan nem tudják, hogy a közérdekű munkát munkaidőn kívül, szabadidőben kell elvégezni.

“Sokan keverik a közmunkát a közérdekű munkával” – magyarázta Szegi, majd hozzátette, a témával szintén foglalkozó Magyar Helsinki Bizottságnak volt már olyan ügyfele, aki a bírság ledolgozása miatt az állami foglalkoztatási szervként működő legközelebbi járási hivatalban közmunkára jelentkezett közérdekű munka helyett, ahonnan elhajtották, és így lecsúszott a három napos határidőről, ami alatt kérnie kellett volna, hogy büntetését ledolgozhassa, bírsága elzárásra változott.

Papírok mögé bújnak a hatóságok

A másik probléma, ami védtelenebbé teszi a szegényebb, kevésbé képzett vagy fogyatékos egyéneket a hatóságokkal szemben, az a hatóságok és az érintettek közötti személyes kommunikáció hiánya és ezzel együtt az írásbeli kommunikáció érthetetlensége.

Jogvédő szervezeteket, mint amilyen a túlzó szabálysértési bírságolási gyakorlattal az egyik leginkább sújtott szexmunkásokat képviselő Szexmunkások Érdekképviseletének Egyesülete (SZEXE) vagy a TASZ is, rendszeresen keresik meg ügyfelek azzal, hogy “papírt kaptak”, de nem értik, pontosan mi áll benne.

Fotó: Ferenczy Dávid

Ez annál is inkább problémás, mert sok szabálysértési ügy személyes meghallgatás nélkül, puszta iratok alapján zajlik le, úgy, hogy a hatóság képviselője és a vádlott sosem találkozik egymással.

Szegi Péter szerint legitim érdek a bíróság részéről, hogy a kisebb súlyú ügyek minél rövidebb idő alatt lefolytathatóak legyenek, “legyen meg a szankció és lépjünk tovább”. Azt azonban már a legfrissebb ombudsmani állásfoglalás is kimondta, hogy a gyors lefolytatás érdeke nem lehet erősebb, mint a tisztességes eljáráshoz való jog – azaz időspórolás okán nem lehet elhagyni például azt, hogy a bíróság megismerje az érintett személyes körülményeit, mielőtt határozatot hoz az ügyében.

Márpedig ez a legtöbb “papíros” ügyben nem történik meg. Így fordulhatott elő az az abszurd helyzet, amiről Szegi mesélt. Egy férfiről, akit meghallgatás nélküli eljárása végén, mikor a szabálysértési bírság elzárásra fordítódott, szállítottak volna a börtönbe, az utolsó pillanatban derült ki, hogy fogyatékos, tehát a jogszabályok szerint tilos elzárni.

A személyes körülmények ráadásul enyhébb büntetés irányába is eltolhatnak egy-egy ügyet, lehet például pénzügyi helyzetre hivatkozva a pénzbüntetés mérséklését, vagy akár részletfizetést kérni. Ezekkel a lehetőségekkel ismeretük és a megfelelő tájékoztatás hiányában azonban szinte alig élnek.

Nem sikerül fellebbezni

A másik probléma a meghallgatás nélküli eljárással, hogy a kizárólag írásbeli kommunikációból nagy eséllyel a vádlottak nem értenek semmit. Olyan esetekben, ahol nem csak egy szabálysértési bírság behajtásáról van szó, hanem szabálysértési eljárást folytat a bíróság, az ügyet lezáró határozat ellen az érintett 8 napon belül kifogással élhet. Az esetek nagy többségében azonban az érintettek lecsúsznak a határidőről, mert vagy nem tudták kisillabizálni a szövegből, hogy van ilyen lehetőségük, vagy nem tudták, hogyan szövegezzenek meg egy ilyen fellebbezést.

Makó Klaudia, a SZEXE ügyvédje egy másik, a szexmunkások körében gyakori forgatókönyvre hívta fel figyelmünket:

A szexmunkások sokszor zavaros lakhatási körülményeik miatt vidéki családjaikhoz, rokonaikhoz vannak bejelentkezve, akikkel a kapcsolatot csak nagyon felületesen, vagy egyáltalán nem tartják. A lakcímkártyájukon szereplő címre érkező hivatalos leveleket viszont rokonaik sokszor egyáltalán nem küldik el nekik. Így fordul elő, hogy a túlzó és diszkriminatív bírságolási gyakorlat miatt szabálysértési bírságokkal alaposan megszórt prostituáltak akkora összegű büntetést halmoznak fel, ami elzárásra átváltva eléri az 1-1,5 évet is akár.

Makó Klaudia | Fotó: Hajdú D. András

Elég hozzá egy sima igazoltatás, hogy a rendőr számára kiderüljön, az intézkedés alá vont prostituáltnak letöltendő elzárása van, és azonnal viszi is be az illetőt a rendőrőrsre

– mondta Makó Klaudia, aki úgy látja, a látókörébe kerülő szexmunkások természetesnek veszik, hogy “azért, amit csinálnak, néha börtönbe kell menniük”.

Nem tudják, hogy ők nem követtek el semmilyen bűncselekményt, sőt, nem is érzik a különbséget szabálysértés és bűncselekmény között. Nem tudják például, hogy nincsen priuszuk

– magyarázta a jogász, hogyan fogadták el fokról fokra a szexmunkások a prostitúciót kriminalizáló beszédmódot.

Hol tart a küzdelem?

A TASZ beadványára reagálva júliusban jelentést adott ki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, azzal, hogy megalapozottnak találta a jogvédő szervezet aggályait: valóban kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a hatóságokkal szemben a hátrányos helyzetűek a cikkben tárgyalt eljárásjogi garanciák hiánya miatt. Az ombudsman a szabálysértési törvény megfelelő módosítására kérte a belügyminisztert, a hivatali kommunikáció érthetőbbé tétele érdekében pedig felkérte, egyeztessen szakmai és civil szervezetekkel.

A szakmai és civil szervezeteknek, azaz a témával már régebb óra foglalkozó TASZ-nak és a Helsinki Bizottságnak vannak ötletei arra nézvést, hogyan lehetne a hivatali kommunikációt érthetőbbé tenni.

Szegi Péter szerint a legjobb lenne, ha már a bírságolásnál lenne a rendőrnél egy ilyen egyszerűsített tájékoztató. Az első döntési helyzettel ugyanis már itt szembesül az érintett: lehetőségében áll, hogy ne ismerje el a szabálysértés tényét, és a kiszabott bírság elfogadása helyett eljárás lefolytatását kezdeményezze. Annál is inkább fontos, hogy ebben a pillanatban tájékozott döntés szülessen, hiszen a bírság elfogadásával egyszerre a fellebbezés jogáról is lemond az ember. Bár a rendőri intézkedések milyenségéről nehéz első kézből információt szerezni, a jogvédő szervezetek tapasztalata azt mutatja, a rendőrök sokszor csak részinformációkat adnak át az érintetteknek arról, milyen lehetőségeik vannak, miután szabálysértéssel gyanúsították őket.

24hu vissza a címlapra

Fantasztikus galériát osztott meg a BKK arról, milyen volt és milyen lett a XIII. kerületi Téli kikötő bejáratánál található Meder utcai közmű- és gyalogoshíd.

A felújítás olyan precíz lett, hogy leesik az állunk, megáll bennünk az ütő, satöbbi. A hídon például szinte alig lehet észrevenni a foltokat, ahol javítottak, hiszen nyilván nem az egészet csinálták meg, az ugyanis pluszmunka, tehát butaság lett volna.

A lépcső felújított fala is gyönyörű fehér színben tündököl, szinte csak hozzáad a szintezés hiánya, hiszen így érdekesebben töri a napot, tükrüz, derít. Nagyon jó megoldás az is, hogy a lefelé vezető lépcsőn meghagytak egy apró foltot emlékbe, a historizáló kilencvenes évek stílusában. De amúgy meg ne sivalkodjak már mindenen, legalább épül valami Magyarországon.

24hu vissza a címlapra

Egészen abszurd fordulatokat kezd venni a magyar politikai élet, de mondjuk tíz éve azokat vesz. Most az történt, hogy a Póka László-féle Nem adom a házam mozgalom tüntetést szervezett Trócsányi László igazságügyi miniszter háza elé.

A kertben épp Trócsányiné locsolta a virágokat, és olyan három percig bírta hallgatni a tüntetést, miután kertislag rá történő irányításának eszközével elkövetett leslagozás bűntettének megalapozott gyanújával összevizezte a sárga pólóban tüntető embereket. Itt vita kezdődött:

Az enyhe túlreagálás nem túl erős vádját mindenképp kimeríti, hogy a mozgalom a videót vízágyús oszlatás címmel rakta fel a Youtube-ra. A fantasztikus videótalálat az Ittlakunké.  A hír pedig innen. 

24hu vissza a címlapra

Nehéz lehet Donald Trumpnak lenni, amikor még a Fox vezérigazgatója is ellene fordul. James Murdoch, Trump személyes jóbarátja és régi támogatója most szétküldött egy memót a Foxon belül, amiben azt írta,

Nem is hiszem el, hogy ezt ki kell mondanom, de fel kell lépni a nácik ellen. Nincsenek jó nácik, jó klántagok, vagy jó terroristák.

Murdoch később hozzátette, hogy ebben a republikánusoknak és a demokratáknak is egyet kell érteniük, ami nem is kerül semmibe. És itt adott egy hatalmas pofont Trumpnak:

Amit a charlottesville-i erőszak kapcsán reakcióként láttunk az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, amiatt szabad emberekként és amerikaiakként mindannyiunknak aggódnunk kell.

Murdoch ennél még meglepőbben közölte, hogy egymillió dollárral támogatják feleségével együtt az Anti-Defamation League nevű civil szervezetet, ami az antiszemitizmus ellen harcol.

Ez azért is érdekes, mert Gorka Sebestyén, Trump magyar származású tanácsadója és felesége személyesen lobbizták ki azt, hogy az elnök ne támogassa tovább ugyanezt a civil szervezetet. Obama az elnöksége utolsó napjaiban 400 ezer dollárt adott nekik. 

Murdoch támadása pedig azért érdekes, mert a Fox körülbelül annyira volt eddig kritikus Trumppal szemben, mint a Magyar Idők Orbán Viktorral, csak kicsit többen nézték.

24hu vissza a címlapra

A Budapesti Közlekedési Központ személyszállítási ellenőrei közel 3300 taxiellenőrzést végeztek az elmúlt évben, és a helyszínen felvett jegyzőkönyvek alapján több mint 2400 esetben tártak fel kisebb vagy nagyobb jogsértést – írja a pénteki Magyar Hírlap.

A rendezvények alatt gyakrabban bukkannak fel a haszonlesők.

Több mint száz alkalommal voltak olyan visszaélések, mint például a hatósági árnál magasabb tarifa alkalmazása, illetve fix összegben megállapodás egy-egy útra, azaz a taxaméter használatától való eltekintés. Voltak olyan dolgozók, akik befolyásolták a taxamétert, azaz “pörgették” a taxiórát.

A BKK közölte, hogy volt olyan taxis, aki az utastól kapott nagy címletű bankjegyet vett át, de azt állította, hogy csak kisebb címletet kapott, illetve megesett az is, hogy más, jóval értéktelenebb valutában adott vissza.

A taxisok az idén több mint kétszáz alkalommal tagadták meg az ellenőrzést. Összesen kilenc BKK-s személyszállítási ellenőr végez helyszíni ellenőrzéseket, egy pedig az akciókat szervezi, illetve a hatóságokkal tartja a kapcsolatot. Az elmúlt egy évben több mint négyszázszor szerveztek közös ellenőrzést a hatóságokkal. A feltárt jogsértések alapján a BKK az intézkedésekre jogosultaknak közel 2700 intézkedési indítványt küldött.

Javult a helyzet a Liszt Ferenc repülőtéren a Magyar Hírlap beszámolója alapján. A Sziget Fesztivál miatt még mindig sok turista tartózkodik a fővárosban, ilyenkor rendszerint megemelkedik az utaspanaszok száma is.

(MTI)

24hu vissza a címlapra

Ami a Star Warsnak Han Solo, az Johnny Castle a Dirty Dancingnek. Nem, nem arra gondolok, hogy mindkét film egy-egy főszereplőjéről van szó, hanem arról a furcsaságról, hogy amíg a nagy hype-nak örvendő George Lucas-féle űroperából Harrison Fordon kívül nem futott be senki igazán nagy karriert, addig a Piszkos tánc esetében is hasonló a képlet, Patrick Swayze pikk-pakk sztár lett, partnerét Jennifer Grey-t kis túlzással elnyelte a süllyesztő.

Persze Swayze karrierjében is voltak kisebb-nagyobb amplitúdók, például miután 1996-ban az Üzenetek a gyilkostól című film forgatása közben leesett egy lóról, s ennek következtében mindkét lába eltört és a válla is megsérült, hullámvölgybe került a pályafutása is, aminek helyrerázását alkoholizmusa sem segítette. 2001-ben viszont a Donnie Darkoval aztán újra helyrekerült a karrierje, s ahogy korábban sokszor: megtalálta a szerencse.

Az 1952. augusztus 18-án a texasi Houstonban született Patrick Swayze szinte mindenben jó volt, kezdjen bármihez is. Tehetséges volt jégkorcsolyázásban, a klasszikus balettben, az iskolai darabok ünnepelt sztárja volt, de iskolatársnői is imádták a gimnasztikázó fiút. 1972-ben a helyi középiskola elvégzése után New Yorkba költözött, hogy táncművészeti képzést kapjon.

1979-ben a Skatetown, U.S.A. című vígjátékban szerepelt először a vásznon, de ismertté Francis Ford Coppola 1983-as A kívülállók című filmjével vált. Ezután haknizott egyet az 1985-ös Észak és Dél című tévésorozatban, hogy 1987-ben a teljes áttörést az említett Dirty Dancing hozza el neki. Az alacsony költségvetésű film ráadásul “teljesen indokolatlanul” lett nagy szám, hiszen eredetileg csak hétvégente akarták vetíteni és azonnal VHS-kazettákra száműzni. Ehhez képest a 6 millió dollárból készült film 63 milliót szült csak Amerikában (és még 150-et világszerte), amikor pedig megjelent VHS-en, egymilliónál is több darabot vásároltak belőle, amivel azelőtt még egy film sem büszkélkedhetett.

Patrick Swayze-t Golden Globe-ra is jelölték, de sokan féltették, hogy ezután elkallódik, mert a) vagy nem kap más munkát, annyira Johnny Castle-lel azonosítja mindenki vagy b) kiderül nem is olyan jó színész, csak egy baromi jó táncos, színjátszó skillekkel. Mivel részt vett néhány pénzügyileg és kritikai fogadtatásban is sikertelen filmben, majdnem igazolta a második megállapítást, majd pont időben érkezett az 1989-es Országúti diszkó és 1990-ben a Ghost.

Aztán jött az említett baleset, majd a nagy come back: 2000-ben Billy Bob Thorntonnal és Charlize Theronnal játszott együtt a Négyen résenben, utána Melanie Griffith-szel a Mindörökké Luluban, végül jött a 2001-es Donnie Darko, amelyben egy mocsok tévéprédikátort alakított. Utolsó filmes főszerepe a Karácsonyi csoda volt 2007-ben, majd miután 2008. januárjában hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, még szerepelt a Fenevad című sorozatban, végül A kék szoba című filmben.

Közel másfél évig küzdött a gyilkos kórral, 2009. szeptember 14-én hunyt el felesége, Lisa Niemi karjaiban, akivel több mint 35 évig alkottak egy párt. Gyerekük nem született.

A Marvel Studios egyébként a kétezres évek első évtizedében fel akarta kérni egy szerepre, de a 2008-as Vasember előtt Swayze nem akart szuperhősfilmben szerepelni, utána viszont betegsége közbeszólt, hogy bármi ilyenben részt vehessen.

A színész életének e szörnyű, utolsó időszakáról a felesége 2012-ben írt egy könyvet, főleg azért, hogy férje sorstársai erőt meríthessenek az ő kitartásából, a visszaemlékezés nemcsak részletesen leírja a rák elleni harc minden egyes napját, de több, családi fotót is tartalmazott. Swayze egyébként akkor jelentette be, hogy feleségével belefog egy életéről szóló visszaemlékezés megírásába, amikor már elhatalmasodott rajta a betegség.  Könyvében a rákkal való harcot “érzelmi hullámvasúthoz” hasonlította. Mint fogalmazott, nagy izgalommal töltötte el életének jobbra fordulása.

Az egész egy kegyetlen tréfának tűnik.

– írta. Swayze azzal a szándékkal fogott az írásba, hogy megtudja, jó életet élt-e.

Nem olyan rég, idén áprilisban, nyolc évvel Swayze halála után online árverést rendeztek a hagyatékából. A tárgylistán szerepelt számos filmes ereklye és szett,  a ghostos ingétől a Ford Pickupjáig mindent kiárusítottak, pár ezer dollárért megvásárolható volt Patrick Swayze cipője és fonott széke is és természetesen a Dirty Dancingben viselt bőrdzsekije is:

Patrick Swayze ma lenne 65 éves.

Nyitókép: Europress

var fb_page_to_exit_popup='https://www.facebook.com/Mozi24/';