A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje-patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje-patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre Cegléd (14km).

Közúton elérhető a4-es főúton; vonattal a Budapest – Cegléd – Szolnok-vasútvonalon.

A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003óta város.

Alberti az oklevelekben1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom megyében fekvő Nagyszalatnya községből (ma Zvolenská Slatina, Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

Irsa neve a szláv"jelsa" magyarul égerfa szóból vált ilyen formán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török hódoltság ideje alatt a település elnéptelenedett.

Nevezetességei:

• Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom a 18. századból, a paplak a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlováknyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
• Irsai evangélikus templom ( 18.sz klasszicista stílusú, oltárképét Feszty Soma -Feszty Árpád lánya- készítette, Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal)
• Református templom (Irsa területén)
• Római katolikus templom Irsa területén (barokkstílusú, 1764)
• Zsinagóga(az egykori Irsa területén (klasszicista stílusú)
• Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
• Szeleczky-Szapáry-kastély
• Faluház
• A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező magasfeszültségű (750 kV-os) villamos áram fogadóállomása.
• Albertirsai Gyógyfürdő